2010. május 15., szombat

egy szó

Annyira vágyom kimondani azt az egy szót
olyan erősen kívánom kiejteni már nyílik a szám már majdnem kiböktem
aztán valami  elkapja a betűket torkomra fagyasztja s én elnémulok nem szólok csak nézek rád
mosolyog a szám a szemembe van  írva minden  a végén pedig kiderül hogy  Ádám nem tud olvasni Éva meg csak beleharapott az almába hiába volt éretlen zöld gömb a világ

Sírfeliratnak

nem vagy már mindenható
 virág szirmos eltávozó
 benned volt minden erő
s most nem maradt más csak koporsón a szemfedő

Vár rád a Mindenható
Virágszirmos Eltávozó
Kiveszett belőled az erő
Nem maradt más csak koporsó és szemfedő

0515

A kezem egyszercsak kardot ragad
Élével vágja csontomról a húst
Dől a vérem  , elfolyik a földön
Baltával vágja , töri csontjaim
Derekam megrogyott
Kezeim átvágtak

Rendszeres olvasók

Magamról

Saját fotó
Mit is mondhatnék embernek születtem ......... egy olyan világba ahol ha a könyvek megírnák magukat a szó szoros értelmében vehetnénk kézbe sorsunkat és mondhatnánk hogy ez meg van írva ..........de mivel ez nem így működik kijelenthetem hogy ahogy nincsenek "önműködő könyvek" úgy véletlenek sincsenek .......Hogy ki vagyok én ? Az vagyok aki figyelmeztet hogy Siess!!! az Égbolt ZáR !!!!