Amíg az ember szeme előtt köd lebeg minden nagyon könnyen beteljesíthető főleg  az önmegvalósítás és önbizalom a vágyak és álmok.  Mellékhatásai kellemesek ám mikor elmúlik a lélek már függővé vált . Rácsimpaszkodott egy másik lény  lelkének darabjára és a leválás vagy nevezzük inkább  leszokásnak  nem kis kínokkal jár . Az ember fizikailag hiába fogy a hiányérzet olyan súlyossá teszi hogy a lábát mozdítani is nehéznek véli nemhogy egyet előre tudjon lépni .
Színek helyett csak a szürke végtelen árnyalatait fedezi fel a világban  . Az elszakadás ideje alatt  fakó és homályos . A tény hogy a múlt nem váltható jelenné elkezdi megemészteni az ember mivoltát.Megfogatja és kiköpi hogy aztán az alany  fejjel lefelé landoljon egy olyan helyen ahol már régen nem járt . Ezt a helyet Valóságnak hívjuk . A Valóságban nincs az ember szeme előtt köd