2010. november 4., csütörtök

Boldogság egy közös hely mindenkinek

Hol volt hol nem volt volt egyszer két  ember .  Egy fiú és egy lány . Első pillantásra szerelmesek lettek egymásba. Nem csoda hiszen a  lánynak francia manikűrös körmei voltak a  fiúnak pedig  Armani  öltönye volt.
Összeházasodtak  és gyerekeik születtek. Jól menő állásuk volt  , nem voltak anyagi gondjaik .  Szerették egymást . Együtt öregedtek meg  . Idős  korukban   parkban sétálgattak unokákkal játszadoztak  és még mindig imádták egymást .  Ágyban párnák közt érte őket a kíméletes halál.  Szép és tartalmas hosszú életük volt .
Csak egy kicsit közhelyes ,de boldogok voltak egész életükben .
""" nem létezik ..........  :) hmmm  fájó szívvel mosolygok ezen
Azért érzem így mert  ha körülnézek azt látom hogy az ember   gonosz és nem tud szeretni
Én tudok .........  lehet hogy nem is vagyok ember..........  csak egy nagy rakás érzelem bőrbe csomagolva
Hiányzik  a másik felem ....  Hiányzik az emberekből a lényeg ...........  Hát tényleg nincs még egy ilyen gyagyás a világon ?????  Tényleg  csak én maradtam egyedül ?..........Kihalásra ítélt faj ez az érzelmes bőrcsomag """

Rendszeres olvasók

Magamról

Saját fotó
Mit is mondhatnék embernek születtem ......... egy olyan világba ahol ha a könyvek megírnák magukat a szó szoros értelmében vehetnénk kézbe sorsunkat és mondhatnánk hogy ez meg van írva ..........de mivel ez nem így működik kijelenthetem hogy ahogy nincsenek "önműködő könyvek" úgy véletlenek sincsenek .......Hogy ki vagyok én ? Az vagyok aki figyelmeztet hogy Siess!!! az Égbolt ZáR !!!!