ballagási képeimet tartom a kezemben most megint a küszöbön állok
öregszem
hiányozni fogsz nem könnyű az utolsó szakítást kibírni könnyek nélkül
de erőt veszek magamon és előre nézek
felemelt fejjel megyek végig karöltve veled utoljára az udvaron
és a végén nevetve búcsúzom azért hogy aztán boldogan emlékezhessek vissza rád és te rám
Magamról
- Enoel
- Mit is mondhatnék embernek születtem ......... egy olyan világba ahol ha a könyvek megírnák magukat a szó szoros értelmében vehetnénk kézbe sorsunkat és mondhatnánk hogy ez meg van írva ..........de mivel ez nem így működik kijelenthetem hogy ahogy nincsenek "önműködő könyvek" úgy véletlenek sincsenek .......Hogy ki vagyok én ? Az vagyok aki figyelmeztet hogy Siess!!! az Égbolt ZáR !!!!