2009. október 10., szombat

Vers

Kínoz a képzelet
a puszta vágy
félelem gyűlölet
az üres ágy.

Magányos tisztelet
kétségbeesés
végtelen történt
mégis oly kevés.

Eltelt az idő
csak a múlt maradt
tudom már ki ő
ki elragadt.

Csak csendben kiált
üvölteni nem mer
engem holtan talált
s már soha nem nyer.

1 megjegyzés:

Rendszeres olvasók

Magamról

Saját fotó
Mit is mondhatnék embernek születtem ......... egy olyan világba ahol ha a könyvek megírnák magukat a szó szoros értelmében vehetnénk kézbe sorsunkat és mondhatnánk hogy ez meg van írva ..........de mivel ez nem így működik kijelenthetem hogy ahogy nincsenek "önműködő könyvek" úgy véletlenek sincsenek .......Hogy ki vagyok én ? Az vagyok aki figyelmeztet hogy Siess!!! az Égbolt ZáR !!!!